Vers

Hullt lomb illatával játszott az esti szellő. Egy aranyhajú kislány jött át az úton. Jött az úton, az úton át, a sokszínű lombokon át. Énekelt. Egyszerre elült a zaj. Minden, a mindenki hallgatta a kislányt, a kislányt, ahogyan megy, mendegélt az úton át…

Yuraru

A szerelem olyan, mint a felhők az égen, mielőtt előbújik a nap. Nem érintheted meg őket, jól tudod, de érzed az eső illatát, a virágok és a szomjas föld örömét egy forró nap után. A szerelmet sem tudod megérinteni, de érzed a boldogságot, amely mindent átölel.

Hachiko

Bleach - 1.rész

Naruto ending 9

Ha visszagondolok mi történt velünk,

Kezdem, azt átérezni mintha megérteném.

Elhalványult szavaim, valójában ott voltak,

Pont mellettem.

Hosszú éjszakák melyeken át nem jött válasz,

egy kevés melegségés,

és vágyódás a messzeségbe.

Csak felidézem őket újra és újra, így élek,

Az idő cseppjeit tartom két kezemben,

kitartok enyhén az elfelejtett emlék mellett,

mikor elnémultak ajkaim,

Ezt az érzést örökre megőrzi a szívem.

Yuraru

Amikor az álom véget ér

Mostanában elég sokat gondolok arra, hogy milyen szép lenne egy könyv szereplőjének lenni. Ahol olyan dolgokat is megtehetnél, amit máshol soha. Átélhetnéd a legszebb kalandokat, különleges lehetnél. Én mindig arra gondolok, hogy ha lehetne valamilyen szupererőm mi is lenne az... Ha tudnék kardozni, verekedni, milyen érzés lenne. Mert egy mesebeli szereplő azt csinál, amihez csak kedve van. Ott alszik, ott eszik, ahol akar. Csak az írón múlik, hogy mik a határai.
Akár felszállhatna az égbe, messze a csillagokig és annál távolabb nem is lehetne már tőled. ÉS te csak nyújtanád a kezed az ég felé, hogy elérd. Körbe-körbe forognál, szemedbe sütne a nap és elszédülve lepuffannál a puha fűre. Mert nekünk embereknek, mindig van olyasmink, amit soha nem érhetünk el... bárhogyan küzdünk is érte.

Yuraru