április 02, 2010

Én, bús és komor vagyok

Én, bús és komor vagyok,
Csodálom, mindent mi mozog,
Hallom az éneket,
Látom a képzetet,
Akarom az álmokat,
Én, bús és komor vagyok.

Úgy teszek bátor vagyok,
Úgy érzem repülni tudnék,
Megérintem, amit nem lehet,
Aggódom a jövőn,
Sírok az életen,
Én, bús és komor vagyok.

Megérintem, amit gondolsz,
Mondom, hogy egyszer minden jobb lehet,
Álmodozom az álomról,
Próbálom érezni még egyszer...
Én, bús és komor vagyok.


Yuraru

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hát nem vagyok valami nagy mű értő, szóval lehet, hogy hülyeséget mondok, de azért nem hiszem, hogy ennyire depis vagy :P
Amúgy nem rossz ;)

Hana

t & a írta...

Nem is vagyok egyébként, de abban a helyzetben az voltam. ÉS minden versemben azt írtam le, amit éreztem. Akkor szar hangulatban voltam, ennyi.

Névtelen írta...

Jól van :P